Szerintem sem. Csakis önmagunkért,az viszont mindenkinek kötelező........ lenne.
Ha tudnánk,hogy hogyan kell.
Magammal kapcsolatban, arra jutottam az önismeret által,hogy az általam meghozott döntések vagy örömöt adnak nekem,vagy bánatot.Ahhoz,hogy örömömet lelhessem a döntéseimben először is tudnom kell mi a jó nekem.Ezt csak akkor tudhatjuk meg,ha elegendő önismerettel rendelkezünk.
Az én konkrét dolgom ebből az,hogy rájöttem egy csomó döntésemet azért hoztam meg,hogy másoknak megfeleljek,mások kedvében járjak.Ez még önmagában nem is olyan nagy baj,ha az ember cserébe nem vár semmit sem. Sem elismerést, sem dicséretet, sem egyéb általunk helyesnek vélt ellenszolgáltatást. Én azonban vártam.
A legtöbb dolgot azért tettem meg,hogy mások kedvében járva kiérdemeljem az elismerésüket, dicséretüket. Aztán ha ezt nem kaptam meg, az nagyon elszomorított. Sőt haragudtam is az illetőre, a harag pedig támadást szül.Csak az a baj, ha támadunk, azzal óhatatlanul önmagunkat is bántjuk. Pedig tudom,hogy másokat nem lehet megváltoztatni és mindig csalódás a vége annak, ha a másikkal szembeni elvárásaink nem teljesülnek.
Szóval leültem és levezettem magamnak,hogy mit tehetek,hogy ne mások elismerésétől függjön a jól létem.
Ezeket kérdeztem meg magamtól:
-Mi az, ami elszomorít ebben?
-Mit tegyek,hogy ez ne így legyen?
-Mik a saját értékeim?
-Hogyan tudom magam függetleníteni másoktól?
A végeredmény az lett, ahhoz, hogy örömöt leljek az általam elvégzett dolgokban, meg kell kérdeznem magamtól:
-Jó ez így nekem?
-Ezt szeretném?
-Szívből szeretném?
Ha a válaszom nem, akkor nem teszem meg, mert az azt jelenti, hogy csak valaki más kedvét keresem, elvárva aztán azt,hogy ezt ő elismeréssel jutalmazza.
A csodák tanítása így fogalmaz ezzel kapcsolatban:
"Amikor a kedélyállapotod azt tudatja veled, hogy rosszul választottál - és ez történik minden alkalommal, amikor nem vagy jókedvű -, tudd,hogy ennek nem kell így lennie.
Amikor szomorú vagy, tudd, hogy ennek nem kell így lenne.
A csüggedtség oka az, hogy úgy érzed, megfosztottak valamitől, amire vágysz, és amivel nem rendelkezel. Ne feledd, hogy csak saját döntéseid foszthatnak meg bármitől is, és dönts másként."
Szóval a döntés a miénk és a döntéseinkért vállalni kell a felelősséget.És csakis a saját döntéseinkért.Másokéért nem vállalhatjuk.
És ha mindenki így tenne,akkor egy sokkal jobb világ jönne el, mert csakis az önmagát ismerő, döntéseiért tudatosan felelősséget vállaló és ezáltal szabadságban élő ember lehet igazán boldog.
Sok szeretettel,
Eszter
Fotó:Burányi Bernadett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése