1. Ma virágvasárnap van, az igazság győzelmének és elfogadásának ünnepe. 2Ne azzal töltsük
ezt a hetet, hogy Isten Fiának megfeszíttetésén merengünk, ünnepeljük inkább boldogan a
megszabadulását. 3Mert a Húsvét nem a fájdalom, hanem a béke jele. 4A meggyilkolt
Krisztusnak nincs értelme. 5A felemelkedett Krisztus azonban Isten Fiának önmagával
szemben tanúsított megbocsátásának jelképévé válik, annak a jele, hogy a Fiú egészséges
egészként tekint önmagára.
2. Ez a hét pálmaágakkal veszi kezdetét, és liliomokkal, az Isten Fiának ártatlanságát jelző
fehér és szent virágokkal ér véget. 2Ne hagyd, hogy a megfeszíttetés sötét jelei az utazás és az
utazás célja, az igazság elfogadása és az igazság kifejeződése közé álljanak. 3Ezen a héten az
életet ünnepeljük, nem a halált. 4Isten Fiának tökéletes tisztaságát méltatjuk, nem a bűneit. 5A
töviskorona helyett a liliomok ajándékát ajánld fel testvérednek, a félelem „ajándéka” helyett
a szeretetét. 6Ott állsz testvéred mellett, tövisekkel az egyik kezedben, liliomokkal a
másikban, és nem tudod, melyiket add neki. 7Csatlakozz most hozzám, és hajítsd el a
töviseket, hogy a liliomokkal helyettesítsd őket. 8Most Húsvétkor megkapom a megbocsátás
ajándékát, amelyet te ajánlottál fel nekem, és amelyet én visszajuttattam hozzád. 9A
megfeszíttetésben és a halálban nem egyesülhetünk egymással. 10A megváltás csak akkor
lehet teljes, ha az én megbocsátásommal egyetemben a te megbocsátásod is Krisztusban
nyugszik.
3. Bár egyetlen hét rövid idő, a nagyhét az Isten Fia által felvállalt utazás jelképe. 2A győzelem
jelével, a feltámadás eleve megadatott ígéretével vágott bele ebbe az utazásba. 3Ne hagyd
hát, hogy engedjen a megfeszíttetés csábításának, és késlekedjen. 4Segíts, hogy békében
túljusson ezen az akadályon, hiszen saját ártatlanságának fénye ragyogja be a megváltásba és
a megszabadulásba vezető útját. 5Ne tartsd vissza tövisekkel és szögekkel, amikor oly közel a
megváltás. 6De hagyd, hogy liliomaid ragyogó ajándékának fehérsége felgyorsítsa utazását.
4. A Húsvét nem a bűn árának, hanem a bűn véget érésének ünnepe. 2Ha megpillantod Krisztus
arcát a fátyol mögött, amint rád tekint az ajándékba kapott és ajándékba adott fehér liliomok
között, meglátod és felismered majd testvéred arcát is. 3Idegen voltam, és te befogadtál, nem
tudva, ki vagyok. 4Ám a liliomok ajándékát felismered majd. 5Megbocsátasz ennek az
idegennek, aki ismeretlen számodra, mégis ősidőktől fogva Barátod – és e megbocsátásban
rejlik az ő megszabadulása, és a te vele együtt való megváltatásod. 6A Húsvét az öröm ideje,
nem a gyászé. 7Tekints hát felemelkedett Barátodra, és ünnepeld velem az ő szentségét. 8Mert
a Húsvét az üdvözülésed ideje, és egyben az én üdvözülésemé is.
(A csodák tanítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése